Egyelőre azt tapasztaljuk, hogy többen szeretnének hulladékot leadni, mint befogadni. Így az egyszerű elképzelés, hogy komposzt párokat hozunk össze, egyelőre nem nagyon látszik megvalósulni.  

Egyáltalán mi kerülhet a komposztálóba?

Komposztálható nyersanyagok:

  • konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj (összetörve), kávézacc, tea-filter tartalma (sajnos a teafilterek is tartalmaznak műanyagot!) vagy tealevél, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények;
  • kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz;
  • egyéb hulladék kis mennyiségben, aprítva: kezeletlen fa, (nem festékes, nem szennyezett) papír,
  • karton, haj és köröm, fahamu.

Mit nem szabad a komposztba dobni?

  • Főtt ételmaradékot - főként húst és halat, mártásokat és levesmaradékokat -, kenyeret és csontokat, mert ezek gyakran tartalmaznak adalékokat, illetve fertőzésveszélyesek.
  • a faszén hamuját, üveget, fémet és műanyagot, színes újságot, pelenkát, a porzsák tartalmát;
  • veszélyes anyagokat, úgymint: fáradt olajat, használt sütőzsiradékot, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertya maradékot.
  • A felirat ellenére szigorúan tilos a lebomlónak nevezett bevásárlószatyrokat a halomra hordani, mert azok ugyanúgy műanyagból készülnek, csak szétporladnak, ezzel beszennyezve a komposztot (a kapható "környezetbarát" zacskók kb. 95% ilyen)

Forrás: humusz.hu

 

 

 

Megoldások elméletben 

Hallottunk már közösségi komposztálókról, amik nagyon szépen működnek a helyi hulladék gazdálkodó gondozásában, esetleg együttműködve erre szakosodott civil szervezetekkel. Jó esetben a keletkezett komposzt innen kerül felhasználásra kis- és nagytételben.  

Ezen komposztálók őrzése és felügyelte komoly erőforrásokat követel. És senki ne arra gondoljon, hogy komposztot akar lopni a nép. Sajnos az a veszély áll fent, hogy minden nem oda való dolog is a közösségi komposztálóban köt ki. 

Ha a rendszer megtelik, átmenetileg bezárják. 

Szaggal, bogarakkal elvileg nem jár a dolog, a lakókörnyezetet nem zavarja. 

 

Szerencsés az az eset, amikor közösségi kert és komposztáló működik párhuzamosan. Itt jobban megoldható a felhasználás, nem emészt fel külön energiát a kész vagy félkész tápanyag mozgatása, a telítődésre is kisebb az esély.  

 

Emellett sok konyhai hulladék lehet állatok eledele is, például  a tyúkok szívesen fogyasztanak minden héjat, csutkát, nyesedéket. 

 

A gyakorlat Sopronban  

 

Az STKH barna kukát és nyitott komposzt udvart biztosít tavasztól őszig az érdeklődők számára. Mivel télen a komposztálódás a kedvezőtlen környezeti viszonyok miatt lelassul vagy egyáltalán nem megy végbe, ezért ez idő alatt a konyhai és zöld hulladékot a kommunális hulladékba kell dobnunk, hogy azt elszállítsa a cég. Az ebből keletkező gázokat hőenergiává alakítva hasznosítják. 

Egy a témával foglalkozó vegán étterem, ahol nyilván nagy mennyiségű komposztálható hulladék keletkezik, az következő megoldásokat alkalmazza: saját komposztálót állított fel, a közeljövőben pedig kiskertet tesz mellé, ami amellett, hogy a  komposzt visszaforgatására tökéletes, közösségi kertként is funkcionál. Emellett a felesleget egy állattartó elszállítják tőle a jószágok számára. 

 

Sok az egyéni törekvés, de fontos tudni, hogy komposztálni akkor érdemes, ha az fenntartható, nem igényel adott esetben  nagyobb  környezeti terhelést a felhalmozódott anyag elszállítása egyben, mint ha egyenesen a kommunálisba került volna.